Bolíviai indiánok gyalogos tüntetése az amazóniai autópálya ellen.

Share

Közel ezer bolíviai indián kezdte meg két hete, hétfőn a hosszú, hatszáz kilométeresre tervezett gyaloglását az amazóniai Trinidadból La Pazba.  Várakozásaik szerint az út, több mint egy hónapig fog tartani. Nők, gyerekek, autentikus öltözékben lévő férfiak, és civilek kezdték meg a tüntetést.  A bolíviai őslakós indiánok az Evo Morales kormánya és Brazília közti egyezmény alapján épülő amazóniai autópálya megépítése ellen tiltakoznak.  Cochabamba és San Ignacio de Moxos között épülő autópálya Brazília finanszírozásával és brazil autópálya építő cég munkálataiban folyik, gyors közúti összeköttetést teremtve Brazília és Bolívia amazóniai területei és a chilei, perui tengeri kikötőkkel. Az autópálya egyetlen szépséghibája, hogy Bolívia legnagyobb és jelenleg sok részén még felfedezetlen Isobo-Secure Indián Autonóm Területeken és Nemzeti Parkon ( TIPNIS ) haladna keresztül. A terület egy különleges biodiverzitású amazóniai esőerdő, amely a 2008-as referendum és 2009-es Alkotmány óta az itt élő három indián törzs deklarált, autónom területe.  Az Isobo-Secure Nemzeti Parkban a Chiman, Yurucare és  Moxos indián közösségek halászattal, vadászattal és földműveléssel foglalkoznak, ugyanakkor több kihalással fenyegetett állatnak és növénynek ad otthont. Édesvízi kék delfinek, ocelotok, jaguárok, tapírok, pókmajmok, pekarik , kék arák, és a számtalan  felfedezett és felfedezetlen növényfajta lelőhelye az autópályának kiszemelt terület. Környezetvédők és az indián képviselők azt nehezményezik, hogy a szerződés megkötése előtt a kormány elmulasztotta alkotmányos kötelezettségét, és nem vonta be a tárgyalásokba az autonóm indián önkormányzatokat. Sérelmezik, hogy a kormány engedett a kokacserje termelők lobbijának, és az autópálya építés hátterében a termeléshez szükséges új területek kinyerése áll. Sérelmezik azt is, hogy az őserdők alatt kitermeletlen szénhidrogén mezők vannak, aminek kitermelése szintén elsődleges szempontja a bolíviai kormánynak. A 300 km-es autópálya szakasz megépítéséhez tizenkétezer négyzetkilométer őserdőt kell kitermelni, amire a bolíviai kormány az engedélyeket kiadta és a brazil OAS cég meg is kezdte. A környezetvédelmi tanulmányok ökológiai katasztrófáról, és tízezer őslakós indián életterének elvesztéséről jelentenek. Az indiánok készek megvédeni területeiket, akár „íjak és nyilak” segítségével, nyilatkozta Pedro Moye, a CIDOB indián szervezet vezetője.  A tiltakozás több okból is politikai pofon Evo Morales elnöknek. Evo Morales volt, aki 1990-ben életre hívta ezt a fajta tüntetési módot és elkísérte a 600 kilométeres útra ellenzéki politikusként és a kokatermesztők  szakszervezeti vezetőjeként az indián tüntetőket. Másrészt, az elmúlt években rendszeresen a Földanya ( Pachamama ), az indián őslakósok, a víz és a természetvédelem védelmezőjeként deklarálta magát, amit a tettei már bizonyítottan nem támasztanak alá. Júniusban engedélyezték a GMO vetőmagok használatát, Brazíliával közösen több vízi erőmű felépítéséről egyeztek meg Amazónia folyóin. A felvidéki indiánok több hónapja tüntetnek a Potosi és környékbeli bányák által okozott természeti károk miatt. A bányászati tevékenység folyamatosan mérgezi a vizeket, a növényzet és szarvasmarháik pusztulásához vezetett. A színes és nemesfémek világpiaci árának magassága miatt, azonban Evo Morales nem vitatta meg szavazóival a kérdést, magára haragítva fő szavazóbázisát. Döntéseivel párhuzamosan azonban folyamatosan a víz, mint alapvető emberi jog deklarálásának szükségességéről, és környezetvédelmi büntetőbíróság  felállításáról beszél. A kapitalistákat teszi felelőssé a környezeti károkért, akik pénzéhségből kizsákmányolják a környezetet, és büntetőadókat kíván kiszabni a fejlett társadalmakra, a szegény országok javára.  Mindezek mellett elnöksége ideje óta a kokacserje termesztésre használt területek folyamatosan nőnek, és a föld rövid kimerülési ideje miatt, újabb és újabb őserdőket irtanak ki. Ez idő alatt Bolíviának sikerült a világ harmadik legnagyobb kokainexportőrévé előlépnie, és a „föld tüdejének” bolíviai területre eső részének közel 20 százalékát kiirtania.

Az elmúlt két hétben, a tüntetés részvevői több ezres lélekszámra szaporodtak, és a kormányzati agresszió is beköszöntött, ellen-blokádokkal, fenyegetésekkel, az egyik szervező halálával megfűszerezve.

A szolidaritás, az összefogás pártszínezet nélkül példátlan. A kormányzat kommunikációja a szokásos, Evo Morales ismét az amerikaiakat és az ellenzéket hibáztatja a tüntetésekért. A kokatermesztők, a kormányzat és a rendőrség együtt szövetkeznek a tüntetés megállításán.  

Nézd meg a Videót !

Dénes Edit

Reuters képek