2009 utolsó napjaiban az amerikai kongresszus, egy Bolíviát érintő jelentős törvényt hozott. Törvényi erőre emelte, azt a szabad-kereskedelmi egyezményt ( APDFT) ami biztosítja, jelenleg 131 ország vámmentes importját Amerikába.
Bolívia is aláírója a nevezett egyezménynek, amit 2008. novemberben 1 évre felfüggesztettek, tekintettel arra, hogy Bolívia a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette a coca termesztés és drogelőállítás tekintetében. Ugyanakkor az amerikai nagykövetet és a DEA-t kidobta Bolíviából, ami sok nemzet szimpátiáját váltotta ki. Ezzel a lepésével érte el , hogy sok nemzeti gondolkodású állam, vezető, párt az oldalára állt. Morales elnök azonban , a nemzeti öntudat ( első indián vezető ) állképviselője, csak szónoklataiban létezik. Igaziból egy marxista ideológián alapuló szocialista mozgalom vezetői álltal fenntartott kokatermelő, aki több okból sem tudja megvalósítani , a szegény indiánok sorsának jobbítását.
Kampányát és mozgalmát, a rasszizmusra, a Bolívia a bolíviaiakért mozgalomra alapozza. Nehéz lehet neki ezzel tisztán szembenézni, hiszen, mindazok ellenére, hogy szegény aymara indiánként aposztrofálják - a helyzet korántsem ilyen egyszerű. Spanyol leszármazókkal rendelkezik ( Morales név , népszerű spanyol eredetű név ) , és anyanyelve is a spanyol. nem beszéli sem az aymarát sem a kecsuát.
A szegény jelző is valótlan, hiszen Bolívia harmadik leggazdagabb emberét tisztelhetjük benne.
Lássuk az ellenpéldát "a bolíviai nemzeti vagyon a bolíviai nemzeté " szlogenjére. 2007- ben államosította a Shell tulajdonában levő gázvállalatot, majd 2009 nyarán, a kitermelési jogot eladta a spanyol Repsolnak.
Természetesen kellett a pénz a kampányra, hiszen csak a Rózsa Flores ügy kapcsán kiadott 100 oldalas Vizsgálóbizottsági jelentést, amit 1.000.000 példányban nyomtattak ki és ingyen sajtómelléktermékként osztogattak a választások előtt 2 héttel, legalacsonyabb költségvetéssel is 200.000.000 ft-ba került.
Arról, hogy egy " büntetőeljárás " nyomozati szakában kiadott jelentés hogyan befolyásolja Tóásó Előd és Mario Tadic sorsát, egy majdani bírósági perben, arról nem is érdemes sokat beszélni. A bírók, népi ülnökök döntése után osztanak ítéletet. A népi ülnökök, pedig a sok tv kampány és sajtókampány miatt befolyásolva vannak.
Tóásó Előd és Mario Tadic nemzetközi szerződésekben Bolívia által is ratifikált ártatlanság vélelméhez való joga, és független-pártatlan bírósághoz való joga nem biztosított, sőt sorsa eleve meghatározott Evo Morales kormánypolitikája által.
Az Obama kormány meghosszabbította Bolívia szankcióját , és ezzel kivívta az elnök újabb rasszista szavait. Morales elnök, a sajtótájékoztatón,- amit volt szerencsém egyenes adásban megnézni- azt bizonygatta, hogy országának nincs szüksége erre az egyezményre, hiszen e nélkül is kiválóak voltak a kereskedelmi mutatók. Ezen kívül Brazília és Venezuela megvásárolja a termékeiket, ( ami az amerikai piacon többnyire vastag alpakka pulóver ). Közben olyan ideges volt, és úgy tördelte a kezét, hogy még mutogatni is elfelejtett.
Feltette azt a kérdést, hogy egy fekete, hogyan zárhat ki egy indiánt ?? És sajnálkozott, hogy Amerika nem változott, csak az elnök színe.
Ez az ember az , aki Tóásó Elődöt rasszistának nevezi. Őt aki éveken keresztül roma gyerekeket tanított, és soha egyetlen tanítványa, akikkel a mai napig kapcsolatban állok, nem gondolják-hogy Előd rasszista lenne.
Ők tudják, hogy Előd rendkívül kedves, és érzékeny, ő mindig az elnyomottak oldalán állt, és soha nem bántott senkit, neme, faja, vallása, származása, bármi miatt.
Tóásó Edit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése